2015. május 17., vasárnap

Intézményi online kommunikáció kollégák között (iskola)



Amikor arra gondoltam, hogy az online intézményi kommunikációról írok, akkor úgy gondoltam, hogy ez nagyrészt azokról a felületekről szól, amelyek minden más online kommunikációt meghatározzák. Viszont egy intézmény megértéshez szükséges áttekinteni a működéshez szükséges feltételeket, célokat és fogalmakat.



 

Szakirodalomi háttérre, tanárral és igazgatóval készült interjúkra alapozom. Ők olyan kompetens személyek, akik naponta érintettek a témában és különbözős pozícióikból adódóan eltér a véleményük is.

Intézmény fogalma


Intézmény fogalmaként szeretnék két definíciót átemelni, melyek közül az egyik a Magyar Tudományos Akadémiához köthető.
„Az intézmény fogalma széles körben használt, de meglehetősen sokértelmű fogalom a szociológiai, és általában a társadalomtudományi irodalomban. Az intézményeken belül megkülönböztetjük a jogi és a jogszerű intézményeket, és ehhez kapcsolódva különbséget teszünk formális és nem formális intézmények között.” (Farkas, 2007)
„ Az intézmény fogalmát a szociológia (és például a közgazdaságtan institucionalista irányzata) a mindennapi szóhasználatnál tágabb értelemben használja: intézménynek tekint minden, emberek egy bizonyos csoportja által közösen végrehajtott cselekvést, s az ehhez kapcsolódó osztályozásokat, szabályokat, értékeket. A futó, esetleges interakciók során a partnerek által kialakított ad hoc szabályok, normák, várakozások megszilárdulása, állandósulása intézményesülésnek tekinthető. – Az intézmények (a szocializáció, a szabályok és értékek interiorizálása révén) jelentős mértékben meghatározzák a bennük résztvevő egyének cselekvését, de még identitását és gondolkodását is. Ezáltal az intézmények jelentős mértékben felszabadítják az egyéneket a helyzetdefiníció terhe alól, segítik eligazodásukat a világban és együttműködésüket más egyénekkel, ugyanakkor korlátozzák szabadságukat és szabályozzák cselekvéseiket is. Az intézmények társadalmi szabályozó szerepe azonban sosem mindenre kiterjedő, még az ún. totális intézményekben (börtön, elmegyógyintézet) sem.” (Magyar Virtuális Enciklopédia, 2004)
Amikor intézményi életről beszélünk, akkor néhány jól definiált szerepben vagyunk jelen. Mindenegyes intézmény valamilyen közös cél vagy értékek mentén jött létre és működik. Az intézményi működést tehát érdekek határozzák meg. A kooperatív együttműködés nélkül sem beszélhetnénk intézményesülésről.

Online kommunikáció


Interjúalanyom kiemelte annak a jelentőségét, hogy az offline és az online kommunikáció között bizony nem is olyan vastagok azok a határvonala. Mire gondolok itt?
Amikor azt mondom jó modor vagy kollektív magatartás. Bizonyos értelem viszont előfordulhat, hogy mégis szöges ellentétek alakulnak ki offline és online viselkedésben. Az online kommunikáció során a felek közötti bizalom feltétlenül szükséges. Az online kommunikáció kultúrája még friss nem kiforrott. Van, aki számára nehezen tanulható, egyesek már ebbe születtek bele. Elég, ha csak a generációs modellekre gondolunk. Olyanok számára a legideálisabb ez az új rendszer, akik nyitottak az innovációra és kihasználják a fejlettség adta lehetőségeket.

Miért szükséges egy intézményen belül a kommunikáció?


A kérdésből eleve adódik, hogy szükséges-e? IGEN szükséges az intézményi kommunikáció, mert manapság már lételeme az intézmények a kommunikáció. Tulajdonképpen a működését határozza meg, különben „meghalna” a rendszer.
Viszont érdemes hosszú- és rövidtávon gondolkodni. Ha egy intézményt kommunikáció nélkül vagy legalábbis minimális felülről érkező egyoldalú kommunikációval irányítanak, működtetik, akkor az hosszútávon biztosan nem tud hatékonyan működni. Ekkor intézményi normák alakulhatnak ki és mint egy rendelet által irányított rendszer, hierarchikus viszony jöhet létre. Tehát átültetve mindezt online formába, nem tud eredményesen működni, ha egyoldalúan kommunikálunk csak éppen online.

Lehetőségek


Kárpáti Andrea, Szálas Tímea, Kuttner Ádám (2012) szerint: „a Web 2.0 koncepciók, projektumok és gyakorlatok együttese, amely a következőkkel jellemezhető (Alexander, 2006):
  • szociális szoftverek, amelyek lehetővé teszik több felhasználó együttműködését és közös tartalmak generálását;
  • mikrotartalom, amely nemcsak a Web 2.0 tartalmak méretére, hanem egyszerű kezelhetőségére (mentés, másolás, címezés, hivatkozás, beágyazás) utal: blogposztok, videoklipek, wiki-bejegyzések, podcastok stb.;
  • nyitottság, amely az eszközök és a tartalmak ingyenes elérhetőségét jelenti, valamint ezek szabad áramlását weboldalak, szolgáltatók és gépek között;
  • folkszonómia, amelyet a mikrotartalom és a szociális szoftverek együttese tesz lehetővé: ez alatt metaadatokat és (laikus) osztályozási rendszert értünk, azaz a felhasználók tartalmakhoz rendelt címkéit (’tags’), ezek felhőkbe (’tag clouds’) rendezését”
A Web 2.0 megjelenése azaz az „írható web” a szerkesztés lehetőségét kínálta fel az emberek számára, akik maguk alakíthatták ki saját terüket. „Nem mindegyiket kell használnunk, de ismernünk igen - előnyükkel és hátrányukkal együtt (Ollé, 2014). Nem tudhatjuk ugyanis, hogy egy adott közegben, csoportban, mely az, amelyik a tanulás szempontjából a leghasznosabb vagy a tagok által leginkább preferált (Ollé, 2014).”

Facebook


A facebook 2004 óta működik és az azóta eltelt időszak alatt gyakorlatilag meghódította az egész világot, mára már milliárdokban mérhető a felhasználó személyek száma és persze Mark Zuckerberg konyhájára is szépen hozott, annak ellenére, ahogy az a Social Network (Közösségi háló) című filmben is látható volt, nagy összeget pereltek ki a zsebéből.
Na de nem erről szól jelenlegi írásom, hanem az intézményi online kommunikáció egyik lehetőségéről. Egy korábban, iskolaigazgatóval készített interjú alapján megtudtam, hogy az iskolában dolgozó tanárok zárt Facebook csoporttal rendelkeznek. A Facebookon történő intézményi kommunikáció már-már félhivatalossá vált. Ezen a felületen kerülnek nyilvánosságra a tagokat érintő vagy az intézmény életében bekövetkező változások. A közösségi oldalon lehetőség nyílik komment formájában válaszolni, javaslatokat tenni, sőt röviden kiemelve a lényeget: véleményt lehet alkotni.

Google+, hírlevelek, honlap


Manapság igen csak terjedőben lévő közösségi portál a Google+, amely már sokkal inkább alkalmasabb lehet oktatási tevékenységek szervezésére és lebonyolítására, mint a Facebook. Ennek oka, hogy a felhasználási felülete és funkciói hasonlóak, vagy szinte ugyanolyanok, mivel célzottan kell belépni, az ott folytatott tevékenységeket könnyebben és jobban lehet az oktatás köré építeni. Viszont kevésbé népszerű, „üresebb” - ez akár előny is lehet, hiszen nincs annyi figyelemelterelő eleme -, vagyis háttérbe szorulhat a felhasználó részéről. (Ollé, 2014)
Korábbi években, az internet terjedésének hajnalán, hazánkban is megjelentek az levelezési szolgáltatások. Az e-mail rendszerek adták meg a lehetőséget az online kommunikáció kibontakozásának. A hírlevelek általában rendszeresen terjesztett publikációk, amelyeket manapság e-mail formájában azonosítunk akár ’spam’ néven is. A hírlevelek kapcsán talán a spam jobban kizárható, tiltható. A Facebook csoportban a társak bejegyzéseit nehezebb szűrni, lehet, de azáltal kizárható a fontos írás is.
Az intézmény honlapja egyszerre több irányba is kommunikál. Nem feltétlenül a kollégák közöttit testesíti meg, sőt inkább mondható, hogy célja a külsősök (az intézmény után érdeklődő személyek) számára információ átadás. A honlap kollégák között tájékoztató jellegű lehet, illetve tartalma beépíthető más kommunikációs módba.

Second Life


Talán még csak a jövő zenéje, de már megnyílt a lehetőség virtuális környezetek kialakítására. A Second Life világában már tanítási-tanulási környezet is kialakítható. Eljön majd az idő amikor egy tanári értekezleten ott sem kell lenni fizikailag, főleg ha az illető nem képes megjelenni, és otthonában vagy távol az országtól is, Second Life segítségével mégsem marad le a fontos információkról. Ollé tanár úr által hallottam a Second Life-ról, érdemes a Youtube-on közzétett videói között szemezgetni.

Tartalomkezelő felületetek


A tartalomkezelő felületek kínálata is egyre inkább növekszik. A legtöbbet nem is telepítenünk számítógépre, interneten keresztül elérhető, és nem mellesleg ingyenes. Könnyen és gyorsan elérhetőek bárhonnan, illetve egyszerűek a használatot tekintve. Tanulástámogató rendszerek, melyek oktatásszervezési funkciót is gyakran vállalnak. Ez a felületek információ megosztására, és tartalmak tárolására alkalmasak, de mindezek mellett konferenciák, közösségi események szervezésére is, amely az offline tevékenységet támogatja. Ilyenek például a Moodle, a Mahara, vagy az Edu 2.0.

Komment


A közösségi média egyik fegyvere a korábban már említett kommentelés. A komment egyszerre áldás és átok is. A szabad véleménynyilvánítás joga természetesen mindenki számára adott kell, hogy legyen. A viselkedés és jól neveltség a kommentek hangnemében tud megmutatkozni. A kommentek során egyfajta kollektív ítélet születik meg, amely hirtelen össztűzként csaphat le áldozatára. A tapintatlanság nem válogat, elérhet bárkit. A kommentek segíthetik egy szervezet működését, fontos tanácsokkal, lényeges információkkal láthatják el egymást a kollégák, viszont a rosszindulatot sosem szabad elfelejteni. A bizalomnak meg kell lennie egymás iránt, különben könnyedén átcsaphat személyeskedésbe az eset. A viták vitákat szülhetnek és így tovább, bomlasztva ezzel a munkaviszonyt. Továbbá nem szabad, hogy egy adott csoportba beférkőzzön más, magán jellegű információ. Az egyének magánélete nem tartozik szorosan a munkacsoport életéhez. Úgy gondolom nem illik túlzottan reklámozni sem ezeken a felületeteken, illetve csak abban az esetben, ha ezt a közösség nem utasítja el.

Javaslatok

Az intézményi online kommunikáció folyamatát lehet tudatosítani, javítani és könnyedén hatékonyabbá tenni. Néhány lépés választja el például az iskolákat attól, hogy az online világnak köszönhetően jóval gyorsabban és olcsóbban jussanak információhoz a kollégák. Az információ továbbítása másodpercek alatt a munka eredményességén is lendíthet.
A legfontosabb minden javaslat közül: hagyni kell, hogy a dolgozók között létrejöjjön spontán módon a kommunikáció. Az folyamatos ellenőrzések csak hátráltató erőként szolgálhatnak. Ugyanakkor foglalkozni is kell vele. Nehéz ügy megtalálni ez az arany középutat.
Erre kitűnő opciók adódhatnak, akár továbbképzés formájában is. A csatornákat nem szabad semmiféleképpen sem tiltani, támogatni kellene, de elsőként felkelteni az érdeklődést. Érdeklődés hiányában halálra van ítélve az online kommunikáció. Pedig szerintem lenne rá igény, sőt! Még azok a pedagógusok is fejleszthetik magukat akik már idősebbek és munkájuk során korábban nem volt szükséges az online tér.
Kényszer?
Nyilvánvalóan mindig lesznek olyan személyek akik kényszerként élik meg az újításokat, főleg amikor számukra az átállás se nem könnyű és még választásuk sincs sok. Haladni kell a korral, ezt ők is tudják, csak nehezen akarják belátni. Terelni kell mindenki a modern eszközök felé, mert használatuk egyáltalán nem bonyolult és könnyedén tanulható, általuk pedig idő spórolható meg.

Összegzés

Mai (2015-ös) szemmel tekintve és mindezt Magyarországról, oly távol, de mégis közelinek tűnik a technológia. A jövő itt van az orrunk előtt, csak szabadságot kellene adni neki és elfogadni, hogy pár év múlva már természetes lesz akár Second Life-on, vagy Facebookon keresztül intézni a halaszthatatlan ügyeket.
Az intézményeknek fel kell készülniük erre, továbbképzésekkel, de a lelkes önfejlesztő, innovatív dolgozók hamarabb tudják megtanulni és beépíteni munkájukba a digitális kommunikációs eszközöket.
Folyamat elindítása a cél, elsőként ismerjék meg a pedagógusok az online rendszereket, eszközöket, kezdjék el használni és ezek után a tudást adják át a diákoknak is. Ilyen lépcsőzetesen úton haladva „szájhagyomány útján” talán hamarabb következik be a váltás. Közös felületet használva pedig a tanári munka is eredményesebbé válhat.

Forrás:


Farkas Zoltán (2007): Az intézmény fogalma, fedezete és formalitása, MISKOLCI JOGI SZEMLE 2. évfolyam 2. szám, URL: http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200702/4_Farkas.pdf, Utolsó letöltés: 2015.05.16.
Magyar Virtuális Enciklopédia (MTA Filozófiai Kutatóintézet) Intézmény-intézményesülés fogalma, Összeállította: Dupcsik Csaba, Utolsó frissítés: 2004.04.13. URL: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/intezmeny.htm, Utolsó letöltés: 2015.05.16.
Kárpáti Andrea, Szálas Tímea, Kuttner Ádám (2012): Közösségi média az oktatásban – Facebook esettanulmányok, In: Iskolakultúra 2012/10, 11-42 o., URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00169/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-10_011-042.pdf, Utolsó letöltés: 2015.04.26.
Ollé János (2014): A digitális kommunikáció eszközrendszerének funkcionális áttekintése. URL: https://www.youtube.com/watch?v=yL5T4CBhCHc Utolsó letöltés: 2015. május 17.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése