Az online közösségi oldalak
meghatározzák a ma élő emberek hétköznapjait és életét. Miért ne lehetne ez
másképpen az oktatásban is? Egy olyan felületet kellene ki csak kihasználni,
amely karnyújtásnyira található és bárki számára már elérhető lehet.
Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra
„Facebook-kutatás2011”címmel indított el kutatást 2011-ben, az interakciókról,
kommunikációs formákról, és közösségszervező, információmegosztó
tevékenységről, amelyek a legnagyobb közösségi felületen a diákok és a
pedagógusaik között zajlanak. A Facebook 2004 óta töretlen népszerűségnek
örvend és eszközeit az oktatásban is már kezdik felismerni. A kutatás rá akart
világítani, hogyan zajlanak az interakciók, ki a kezdeményező, ki mennyire
tudatosan választja külön a magán és a szakmai tevékenységét a felületen. A
kutatás érdekes metaforákat állapított meg többek közt, hogy a Facebook egy
börtön.
2011-ben a Facebookot még nem találták tanulásra alkalmas színtérnek. Legalábbis a megkérdezett tanárok és diákok szerint. A Facebook rengeteg előnyt kínál az oktatás számára. Az adatokat nem lehet véletlenül kitörölni, ezért a megosztásokkal segíthető a diákok munkája. A megosztás azonnali, nincs elveszett idő. Miután a mai okostelefonok segítségével a Facebook gyakorlatilag bárhonnan elérhető, ezért a váratlan helyzetek is gyorsan kezelhetők. Mára a Facebook több más alkalmazással szinkronban tud működni, ezzel még inkább bővítve a lehetőségeket.
Véleményem szerint a legideálisabb módja a tanár-diák interakciók megvalósítására a csoportoldal létrehozása. Ebben az esetben nem szükséges, hogy a tanár és a diák ismerősök legyenek, de erre nincs is szükség egészen addig, amíg fennáll ez a viszony közöttük. Azt gondolom a magánéleti bejegyzések nem tartoznak a diákokra, ahogy fordítva sem, hiszen ezáltal akár "zsarolható" a másik fél. (Kárpáti, Szálas és Kuttner, 2012)
2011-ben a Facebookot még nem találták tanulásra alkalmas színtérnek. Legalábbis a megkérdezett tanárok és diákok szerint. A Facebook rengeteg előnyt kínál az oktatás számára. Az adatokat nem lehet véletlenül kitörölni, ezért a megosztásokkal segíthető a diákok munkája. A megosztás azonnali, nincs elveszett idő. Miután a mai okostelefonok segítségével a Facebook gyakorlatilag bárhonnan elérhető, ezért a váratlan helyzetek is gyorsan kezelhetők. Mára a Facebook több más alkalmazással szinkronban tud működni, ezzel még inkább bővítve a lehetőségeket.
Véleményem szerint a legideálisabb módja a tanár-diák interakciók megvalósítására a csoportoldal létrehozása. Ebben az esetben nem szükséges, hogy a tanár és a diák ismerősök legyenek, de erre nincs is szükség egészen addig, amíg fennáll ez a viszony közöttük. Azt gondolom a magánéleti bejegyzések nem tartoznak a diákokra, ahogy fordítva sem, hiszen ezáltal akár "zsarolható" a másik fél. (Kárpáti, Szálas és Kuttner, 2012)
Blog, fórum
T. Nagy László szerint a közösségi
hálózatok nagy szerepet játszhatnak a nyelvtanulásban. A blogok új
bejegyzésekkel bővülnek bizonyos időközönként. „Egy idegen nyelv
elsajátításának folyamatában, szinte minden fázisban, érdekes információkat
nyerhetünk a témára szakosodott blogok és bejegyzéseik olvasásával. (…) ha kérdések
merülnek fel bennünk, azt megosztva a többiekkel, hasznos tapasztalatokat
cserélhetünk. (…) a blog szövegek nem hivatalos publikációk, a tartalmak
egyszerűbbek, olvasmányosabbak, néha szlengesek is lehetnek. A blog bejegyzések
általában önálló – több mondatos – átgondolt, szerkesztett írások, a
szerkezetük bonyolultabb, mint a chatban vagy a fórumon található nyelvi
megjelenéseké.” Tehát a blogban sok minden megengedett és le lehet
egyszerűsíteni a gondolatokat, véleményt lehet megfogalmazni. A blogokról Tóth-Mózer Szilvia tartott előadást 2011-ben a MEETOFF-on, ez az előadás lentebb megtekinthető:
A fórumok előnye, hogy nyilvánosan azonos érdeklődési körű emberek oszthatják meg tudásunkat. Mivel a leírtak digitális lábnyomként megtapadnak ezért a későbbiekben bármikor visszanézhetőek maradnak. Például a nyelvtanulás céljából nyelvi pedagógusok cserélhetnek ismeretet, kijavíthatják egymás hibáit. De a diákok számára is hasznos információkat tartalmazhatnak.
Összességében ezek az eszközök lehetnek a jövő és mivel igény lenne rá érdemes elgondolkodni a terjesztésének ösztönzésén.
Forrás:
A fórumok előnye, hogy nyilvánosan azonos érdeklődési körű emberek oszthatják meg tudásunkat. Mivel a leírtak digitális lábnyomként megtapadnak ezért a későbbiekben bármikor visszanézhetőek maradnak. Például a nyelvtanulás céljából nyelvi pedagógusok cserélhetnek ismeretet, kijavíthatják egymás hibáit. De a diákok számára is hasznos információkat tartalmazhatnak.
Összességében ezek az eszközök lehetnek a jövő és mivel igény lenne rá érdemes elgondolkodni a terjesztésének ösztönzésén.
Forrás:
Tóth-Mózer Szilvia-Lévai Dóra (2011): Az online közösségi oldalon lévő
tanár-diák kapcsolat kezdeményezése és fogadása a metaforák tükrében (Oktatás-Informatika,
2011/1-2. szám), URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2011/12/toth-mozer-szilvia-levai-dora-az-online-kozossegi-oldalon-levo-tanar-diak-kapcsolat-kezdemenyezese-es-fogadasa-a-metaforak-tukreben/, Utolsó letöltés: 2015.04.26.
Tóth-Mózer Szilvia (2011): Hallgatóként blogolni?, URL: https://www.youtube.com/watch?v=G8mzT0f7Si4, Utolsó letöltés: 2015.04.26.
Tóth-Mózer Szilvia (2011): Hallgatóként blogolni?, URL: https://www.youtube.com/watch?v=G8mzT0f7Si4, Utolsó letöltés: 2015.04.26.
T. Nagy László (2013): A
közösségi hálózatok szerepe a nyelvtanulásban (Oktatás-Informatika, 2013/ 1-2.
szám) URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2013/03/t-nagy-laszlo-a-kozossegi-halozatok-szerepe-a-nyelvtanulasban/, Utolsó letöltés: 2015.04.26.
Kárpáti Andrea, Szálas Tímea, Kuttner
Ádám (2012): Közösségi média az oktatásban – Facebook esettanulmányok, In:
Iskolakultúra 2012/10, 11-42 o., URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00169/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-10_011-042.pdf, Utolsó letöltés: 2015.04.26.
